Jelenlegi hely

Gazdaság-innováció és turizmus munkacsoport találkozó (2015. február 25.)

Beküldte Sain Mátyás - 2015.03.02 - 12:20

A délelőtt során kétszer másfél órában a gazdasági-innováció és a turizmus témákban hallgattuk meg a meghívott és megjelent kulcsszereplők javaslatait, ötleteit, kéréseit. A találkozón részt vett a település vezetősége is, így több felvetésre azonnal konstruktív megoldási javaslatokat is tudtak tenni. Ez különösen hasznossá tette a megbeszélést, hiszen a stratégiai tervezés során a legfontosabb éppen az, hogy a problematikus, változtatást igénylő helyzetek szóba kerüljenek, az abban érintett felek megértsék egymás szükségleteit és lehetőségeit, és ezek figyelembevételével megtalálják a legjobb megoldást. A beszélgetés emellett nagymértékben segítette az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésével megbízott tervezőket abban, hogy a tényszerű információk, adatok mögött meglássák a mélyebb összefüggéseket, illetve megismerkedjenek a már meglévő tervekkel, ötletekkel. Ezek beépítése a stratégiába fogja azt egy életszerű, a település fejlesztéséhez használható dokumentummá tenni.

Az alábbiakban közzétesszük a két munkacsoporti beszélgetésen elhangzottakat vázlatosan, témák szerint csoportosítva.

  1. GAZDASÁG-INNOVÁCIÓ munkacsoport

A résztvevői kör korántsem fedte le a település gazdasági sokszínűségét. A településvezetők mellett két mezőgazdasági vállalkozó, a városüzemeltetési kft vezetője, valamint a LEADER egyesület képviselője vett részt a beszélgetésben. A főbb megállapítások, javaslatok a következők:

Településüzemeltetés

  • A településnek kiváló mezőgazdasági adottságai vannak, az ország egyik legjelentősebb állami gazdasága működött itt. A település fenntartásához, fejlesztéséhez az ÁG anyagilag is nagyban hozzájárult, ezért érthető módon megszűnése ezen a téren is egy nagy hiányt okozott.
  • Működött egy Velencei-tavi Intéző Bizottság, amely további állami forrásokat hozott a településre. Így épült ki a part, a strandok, kempingek. A bevételekből viszont az évek során semmit nem forgattak vissza, így a 90-es évekre minden lepusztult.
  • Az üdülőterületekre kivetett adó a költségvetésnek csak egy töredékét adja, miközben a közterületek és közszolgáltatások nagyon sokba kerülnek.
  • A településüzemeltetés egyik „időzített bombája” a zártkert. Gyönyörű, tóra néz, elvileg erőssége lehetne a településnek. A problémát az okozza, hogy sok elszegényedett ember költözik az ott lévő olcsó, gyakran engedély nélküli ingatlanokba, akiknek egy része segélyért is bejelentkezik, illetve elvárja a közszolgáltatások bővítését a zártkerti területen. Ez olyan anyagi teher lenne az önkormányzatnak, hogy mellette semmilyen más fejlesztésre nem lenne lehetőség. A zártkert nem lakóterületnek jött létre.

Mezőgazdaság

  • Kiváló mezőgazdasági adottságok, nagygazdaságok. A földterületek egy része nem helybeliek tulajdona.
  • Mezőgazdasági utak kérdése: A szántóföldi gazdálkodáshoz nagy, drága gépeket használnak. Ezeknek nagyon rosszat tesz, hogy a mezőgazdasági utak nincsenek megfelelően karbantartva. Ezzel kapcsolatban több szempont is felmerült:
    • Az önkormányzat jelezte, hogy sem anyagi, sem emberi kapacitása nem teszi lehetővé, hogy önállóan megoldja a problémát, de a gazdákkal együttműködve keresi a megoldást.
    • Megoldás lehet, ha a gazdák közösen vennének egy vontatott grédert (kb. 7-7.5 millió forint az ára). Vagy van olyan gazdálkodó, akinek van ilyen (Kovács Ferenc), tőle bérelni is lehetne.
    • Lehetne akár képezni egy alapot (egyfajta kisebb útkarbantartási „adót” befizetni egy kasszába), amelyből fedezhető a karbantartás költsége. Ez még mindig jobban megérné, mint egyenként keresni a megoldásokat.
    • A megoldáskeresésbe akár a szomszédos települések (pl. Zichyújfalu) is bevonhatók.
    • Első lépésként az önkormányzat és a gazdálkodók összefogásában fel kellene mérni, hogy mennyi útról van szó.
    • Javaslat, hogy a karbantartást ne ősszel végezzék, mert a tél újra tönkreteszi az utat.
  • Hasonló kérdés a mezsgyefásítások, fasorok kérdése. A gazdálkodók sérelmezik, hogy sok fasor elvadult, senki nem tartja karban. Kérdés, hogy hol milyen tulajdonban van. A gazdálkodók előnyösnek tartanák, ha ők kezelhetnék ezeket a területeket. Az erdőként nyilvántartott mezsgyefásítások problémát jelentenek, mivel erdőtervet stb. kell rá készíteni.
  • A másik kardinális problématerület a mezőőri szolgálat ellátatlansága, a vagyonvédelem. Itt is több szempontot mérlegelt a munkacsoport.
    • Az önkormányzat elmondta, és ezt a nemzeti parki őr megerősítette, hogy az ilyen fajta szolgálat drága eszközök (gépkocsi, GPS, telefon stb.) beszerzését és fenntartását és nagy volumenű háttérmunkát (az őr ellenőrzése, a bejelentett esetek kivizsgálása, intézkedés stb.) is jelent. Ezek miatt a mezőőr alkalmazása jóval többe kerül, mint ahogy elsőre gondolná az ember, és mint amit az állam támogat.
    • Ebben a kérdésben (felszerelés, infrastruktúra stb.) megoszlottak a vélemények, régen egy gyalog járó mezőőr, aki nagyon nagy helyismerettel rendelkezett, el tudta végezni ezt a munkát mindenféle modern felszerelés nélkül (esetleg kerékpárral, lóháton). Kérdés persze az is, hogy találni-e még ilyen embert.
    • Polgármester úr ígéretet tett arra, hogy a település mérlegeli és lehetőség szerint meg is valósítja a mezőőri szolgáltatást.
    • A megfelelő személy megtalálásában, illetve munkakörének, beosztásának, útvonalának megtervezésében, a napi szintű koordinációban mindenképpen kéri a gazdálkodók segítségét, együttműködését.
  • A szántóföldi gazdálkodás mellett van mintegy 700 ha gyümölcsös, aminek jóval nagyobb a foglalkoztatási szerepe. Fóliás kertészet is növekvő területen található.
  • Meg lehetne fontolni az a korábbi gyakorlatot, hogy a mezőgazdasági munka mellett a tőkeerősebb vállalkozók egyfajta „melléküzemágat” is fejlesszenek, természetesen nem így nevezve, de a gazdasági több lábon állást biztosítva.
  • Fontos volna a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése, illetve a termékek helyi piacra juttatása. Ebben a témában a következők merültek fel ötletként:
    • A nemzeti parkok megalkották a „nemzeti parki védjegyet”, amelyet olyan termékek (méz, szürkemarha-termékek, lekvár stb.) kaphatnak meg, amelyeket védett területen, a védelem szempontjaival összhangban állítanak elő. Az ehhez való csatlakozásban a DINPI segít. Jelenleg 1 gazdálkodó bérel gyepet a NP-tól.
    • A Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) és a vidékfejlesztési OP-ban is van lehetőség az ún. rövid ellátási lánc támogatására. Ezeket a lehetőségeket érdemes kihasználni, és ebben a LEADER egyesület tud segíteni.
    • Agárdon van egy szép piac, de gyakorlatilag alig van helyi áru. Ezt jó lenne fejleszteni, elősegíteni a helyi termékek piacra kerülését.
    • A szállodák komoly felvevői lehetnének a helyi termékeknek, és többször jelezték is, hogy amennyiben állandó mennyiségben és minőségben valaki tudna beszállítani, ők nyitottak rá. Ennek megszervezéséhez azonban egyenlőre hiányzik a „helyi hős” (vállalkozó kedvű ember).
    • Általában az a jellemző, hogy amit valaki elkezd csinálni kicsiben, azt nagyobb léptékben, vállalkozói formában már nem éri meg.

Ipar

  • Dinnyésen van egy ipari park, a telkeket már megvették. Ha van rá igény, csinálnak még iparterületet.
  • 2-5 fős kisvállalkozásokra volna szükség ebben a térségben. Sajnos hiányzik a kereskedő/iparos réteg, annak ellenére, hogy az elmúlt 5-6 évben megduplázódott a számuk.

 

  1. TURIZMUS munkacsoport

Az idegenforgalommal foglalkozó munkacsoportban – a településvezetők mellett – részt vettek a legnagyobb önkormányzati, illetve magán szolgáltatások vezetői, a LEADER egyesület képviselője, illetve a TDM szervezetek képviselői.

A főbb megállapítások, dilemmák a következők:

  • Alapvető kérdés, hogy miként tekintsünk a Velencei-tó, ill. konkrétan Gárdony turisztikai kínálatára. Itt több szempont is felmerül, és kérdés, hogy ezek mennyiben férnek meg egymással. Van egy Velence-tavi (térségi) vízió: a Velencei-tó leképezi a Kárpát-medencei táj sokféleségét (hegy, gazdag természeti terület, part, sík mezőgazdasági térség), mindez egy jól körülhatárolt, egy nap alatt is körbekerékpározható területen. A másik vízió a minőségi szolgáltatások sokféleségén alapul: a térségnek megvannak az adottságai ahhoz, hogy minden célcsoport számára biztosítson nagyon változatos, minőségi szolgáltatásokat (egyfajta „gócpontokon”). Kérdés, hogy ezek mennyiben zavarják egymást (pl. a motoros vízi sport a természetközeli turizmust, hogy egy szélsőséget említsünk). A „szép környezet” mindkét víziónak a kulcsa.
  • Kapcsolódó kérdés: hány hívószava lehet a térségnek? Meg lehet-e fogalmazni egyet-kettőt, vagy lehet-e egyszerre több is?
  • Ezzel kapcsolatos az a dilemma is, hogy a tópartot mennyire kell érintetlenül hagyni. A korábbi elv, miszerint ne legyenek beruházások a parton, nem tartható, amennyiben minőségi szolgáltatásokat akarunk adni.
  • A fő gócpontok a következők: félsziget (a 27 hektáros félszigeten a spanyol tulajdonos egyenlőre nem tudott a válság miatt befektetni; remélhetőleg hamarosan ott is történik valami); Nautis előtti kikötő és partszakasz (itt a köztes területek minőségének emelése volna fontos); a gárdonyi szabad partszakasz (ez a „központi” hely); agárdi hajókikötő (fejlesztendő), agárdi partszakasz; MOHOSZ környéke („lecsendesülő” övezet lehet, horgászat stb.).
  • Településközpontok fejlesztése: a két központ között lehetne a funkciókat differenciálni -Gárdony központja lehet egy „klasszikus” településközpont, Agárd központja pedig egy idegenforgalmi centrum.
  • A vízfelület még kihasználatlan potenciál – vízisport stb. még fejleszthető területek.
  • A kulturális örökség kiaknázásában is lemaradás van. Jelenleg Dinnyésen van inkább hangsúly ezen.
  • A megjelentek egyetértettek abban, hogy jó minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, mert azért lehet pénzt is elkérni, és kevésbé előnyösek a rövid ideig tartó, nagy tömegeket vonzó események, amelyek inkább csak problémát és kiadást okoznak a településnek. Fontos, hogy a szolgáltatások beágyazódjanak egy jó hangulatú, élhető, szerethető települési szövetbe. Ehhez elengedhetetlen a településközpontok rendezése, valamint a zöldfelületek, közterületek minőségének javítása.
  • A fizetős és nem fizetős szolgáltatások között kényes az egyensúly. Szükség van szabadstrandokra is, ott a szolgáltatók és esetleg a parkolás hoz bevételt (jelenleg ebből a szabadstrand fenntartja magát anyagilag). Fontos viszont, hogy a fizetős strand kínálata magasabb színvonalú legyen, hiszen anélkül senki nem fog oda menni. A szabad és a fizetős partszakaszok fejlesztését ezért szinkronba kell hozni; más szóval az önkormányzati és a privát fejlesztéseket össze kell hangolni (ha az önkormányzat pályázati forrásból beruház az ingyenes partszakaszokba, az rövid idő alatt tönkreteheti a fizetős strandokat). A gárdonyi szabad partszakasz ugyanakkor egyfajta központi hely, ezért fontos a fejlesztése.
  • Fontos volna, hogy javuljon a (privát) szolgáltatások színvonala. Ehhez kellene egy olyan fejlesztési stratégia, ami a szolgáltató vállalkozások számára kiszámítható üzleti környezetet teremt, hiszen ez esetben fog befektetni, fejleszteni. A befektetéseknél ugyanakkor mindig kérdés, hogy mennyit érdemes egy három hónapos (szezonális) üzletbe invesztálni.
  • Jelenleg az egynapos turizmus a jellemző. Ez érthető a főváros és a megyeközpont közelsége miatt, de mégis cél az, hogy növekedjen a szállóvendégek száma. A gyógyfürdőnek saját szálláshelyre volna szüksége (200-300 szoba), amely az OEP finanszírozásba beletartozik, és térben is egységet képez a fürdővel.
  • Fontos odafigyelni a szoft fejlesztésekre is: lakosságot, vállalkozókat képezni, erősíteni az identitást, helyismeretet. Szolgáltatók együttműködését, összefogását lehet erősíteni. Kommunikáció, marketing is fejlesztendő területek.

 

A tervezési folyamattal kapcsolatos további teendők, megállapodások:

  • A http://kdits.terport.hu/ című véleményezési felületre a tervezők minden elérhető információt, elkészülő anyagot feltesznek, a település pedig saját honlapján és esetleg a médiában, egyéb felületeken hívja fel az érintettek figyelmét a véleményezési lehetőségre.
  • Dr. Erdei Péterné alpolgármester asszony vállalta, hogy a tervezőket körbevezeti a településen, és részletes ismertetőt/bemutatót tart.
  • A tervezők helyi koordinátorral közösen további fórumokat, találkozókat szerveznek a partnerségi tervvel összhangban.

 

Az összefoglalót Word formátumú fájlban is letöltheti. A csatolt fájlok közé feltöltöttük a találkozón készült két helyszíni jegyzetről készült fotót is.

AMENNYIBEN OLYAN ÖTLETE, JAVASLATA, INFORMÁCIÓJA VAN A FENT ÉRINTETT TÉMÁKBAN, AMELYET SZÍVESEN MEGOSZTANA, KÉRJÜK, TEGYE MEG HOZZÁSZÓLÁS FORMÁJÁBAN!